Csak szeretni szeretnék

~Én mindig csak szeretni szeretnék valakit, és soha senkit sem szeretek igazán.

~Túl sokat gondolkozom. És azzal hogy gondolkozom, mindent továbbgondolok, amivel bonyolulttá teszem, az amúgy egyszerű dolgokat.

~Mindannyian csalódunk valamiben, vagy valakiben. De a legrosszabb az, amikor saját magadban kell csalódnod.

~Annyian akartak már átverni, és hülyére venni, így sajnos már nem merek hinni az embereknek. Legtöbbször, a felét sem hiszem el amit mondanak.

~Azt mondják erős vagyok. Igen talán az vagyok, de még mindig nem eléggé.

Megéri?

~Nem tudom, hogy megéred e, ezt a sok fájdalmat.

~Minden annyira zavaros most. Vagyis, leginkább én zavarok mindent össze.

 ~Tudod, sokat jelentesz nekem. Tényleg, még akkor is, ha tudom, hogy én számodra egy semmi vagyok.

~Tudom, hogy könnyebb lenne, továbblépnem. Mindenkinek jobb lenne. De akkor elfelejteném azt, hogy kivagyok. Elfelejteném azt, hogy én sohasem adom fel.

~Leginkább csak az hiányzik, hogy valaki higgyen bennem.

~Tudom mit válaszolnál, ezért inkább meg sem merem kérdezni mert tőled hallani rosszabb lenne. Így inkább megtartom a reményemet.

~Hmm.. A minden napjaimat, egy egyszerű napi rutinnal élem. Hiányzik az a kis fűszer. Nem is tudom. Néha az édes, néha pedig éppen a csípős pillanatok.

Problémák

~Te hoztad a boldogságot, és vele együtt a problémákat az életembe.

~Hogy hol is kezdődött minden problémám? Már én sem emlékszem.

~Szerintem a szerelem csak játszik velem.

Mi van akkor?

~Mi van akkor, ha csak megpróbállak szeretni?

~Eltűntél... Csendesen elsétáltál üvegszilánkokat hagyva magad mögött. Vagyis, bárcsak tényleg eltűntél volna.

~Nem tudom mi a rosszabb. Az ha szeretlek, de közben mást is szeretek, vagy az ha csak megpróbállak szeretni és közben mást szeretek. Áhh hagyjuk, én is tudom mi a rosszabb.

~Tudom, hogy el kellett menned. Tudom hogy okod volt rá de hiányzol. De megígérem neked, hogy nagylány leszek és igyekszem visszatartani a könnyeimet. Sőt megígérem neked azt is hogy velem minden rendben lesz. (apunak írtam.. nagyon hiányzol:( )

~Miért kérdezi mindenki hogy mi a baj? Ennyire látszik? Úgy tűnik megtört a maszkom. De a legrosszabb az, hogy én magam sem tudom megválaszolni a kérdést.

~Néha nem tehetünk mást, mint hogy azt tettetjük hogy minden rendben van, visszatartjuk a könnyeinket, felemeljük a fejünket, és mosolygunk.

~Miért van az, hogy az összes napomat csak túlélem, és közben "nem" élek?

Te...

~Vártam.. vártam.. De TE nem jöttél.

~Néha hányingerem van attól, hogy milyen betegesen rajongok érted.

~Nem tudom eldönteni hogy jobban jártam e volna azzal hogy sohasem ismerlek meg.. Hogy nem beszélek veled, hogy nem találkozunk, hogy nem tudom meg milyen kedves vagy.. És nem okozol ekkora fájdalmat.

~Most is meglepődöm, hogy még mindig képes vagyok várni a csodára.