a boldogság..

 ~Tudod, szeretem azt amikor rám mosolyogsz, mert akkor úgy érzem annak a mosolynak én vagyok az oka.

~Visszanézve a múltba, nem bánok meg semmit amit tettem. Hiszen ha nem tettem volna, most semmi sem így lenne, ahogy most lennie kell.

~A legjobb barátom vagy, tudom, hogy ez most nehéz neked, de én mindig melletted állok. Tudod hogy bármikor számíthatsz rám, hiszen eddig így volt. Tudod, hogy meghallgatlak. Tudod, hogy nekem szükségem van rád.

~Csak az boldog igazán, aki már elfelejtette ezt az érzést. Hiszen, aki sokáig boldogtalan volt, most a boldogság minden egyes pillanatát megbecsüli.

~Sok nehézségen tettem már eddig túl magam, így biztos vagyok benne, hogy a mostaniakon is túl fogom magam tenni.

~Amit, eddig lehetetlennek véltem, most lehetséges lett...

~Ahhoz, hogy a tied legyen valami, neked is tenned kell érte, hiszen semmi sem magától jön, a csoda nem létezik.